A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2025. évi ellenőrzési terve alapján 21 webáruház honlapján vizsgálta meg az általános adatkezelési tájékoztatás megfelelőségét. Az ellenőrzések nem egyedi panaszok vagy kérelmek alapján indultak,…
Az Európai Bizottság 2021. április 21. napján tette közzé a mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatos tervezetét („Tervezet”). A Bizottság javaslata nagyrészt a 2021. februári Mesterséges Intelligencia Fehér Könyvben („Fehér Könyv”) írtakat…
A francia adatvédelmi hatóság („CNIL”) az elmúlt években igen aktív gyakorlatot folytatott a sütik, különöskép a nyomkövetést lehetővé tevő sütik és más technológiák alkalmazásának felügyeletével és szabályozásával kapcsolatban (például a…
A szoftverfejlesztés területéről a 2000-es évek elején népszerűvé vált agilis megközelítés mára Magyarországon is elérte a vállalatok szervezetének egészét. Az ügyfélközpontúság, a gyorsaság, a rugalmasság igényeit szem előtt tartó szervezet-…
A személyes adatok tárolásának szabályozása, illetve az ilyen adatok korlátozott tárolhatósága az európai adatvédelmi jog lényeges, alapelvi szintű követelménye. Ez azt jelenti, hogy az adatok tárolását csak olyan formában lehet…
A hatékonyabb gépi tanuló (Machine Learning, ML) algoritmusok kifejlesztését és alkalmazását lehetővé tevő informatikai műszaki fejlődés egyik következménye az elmúlt évtizedben a képelemző, arcfelismerő technológiák nagymértékű fejlődése. Ennek a fejlődésnek…
A civilizációk hajnala óta igénye az emberiségnek, hogy „maradandót” alkossanak, eseményeket oly módon rögzítsenek, amelyek hitelt érdemlő módon alátámasztják, hogy akkor és ott, azok a felek között pontosan annyi történt,…
Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége, az ENISA 2012. óta minden év októberében kiemelt figyelmet fordít a kiberbiztonság tudatosítására (https://cybersecuritymonth.eu/). 2019-ben szintén elindult az európai nemzetközi kiberbiztonsági kampány. A kampányt Magyarországon…
Több mint egy éve vált alkalmazandóvá az EU 679/2018. számú rendelete, az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR („Rendelet”), amely az európai adatvédelmi irányelvet (95/46/EK) és az Infotörvényt (2011. évi CXII. törvény) megelőző jogi helyzethez képest nagyobb felelősséget, illetőleg kötelezettségeket állapított meg az adatfeldolgozók részére. (tovább…)
2016. április 27-én fogadta el az Európai Parlament és a Tanács a 679/2016 EU Rendeletet, az általános adatvédelmi rendelet, közismert nevén a GDPR-t.
A szöveg elfogadása óta eltelt közel két év nem telt el eseménytelenül, azonban erősen vegyes képet mutat. A 29. Cikk szerinti Munkacsoport, illetve azóta Európai Adatvédelmi Testület több állásfoglalással és iránymutatással segítette a felkészülést az GDPR-ral kapcsolatban, sajnos nem minden területen maradéktalanul és sok nyitott kérdést megválaszolatlanul hagyva. Több olyan részletszabály is tisztázatlan maradt, amelyek az adatvédelmi működés szempontjából kulcs fontosságúak, mint például az adatvédelmi tisztviselő (DPO) tényleges helye az adott szervezeten belül, a változó tájékoztatási követelmények értelmezése vagy az alapértelmezett és beépített adatvédelemmel kapcsolatos, kézzel fogható követelmények meghatározása. (tovább…)
A hét elején, 2018. november 6-án a francia adatvédelmi hatóság (Commission nationale de l’informatique et des libertés, ~CNIL) is kiadta az angol, német, lengyel, belga hatóságok mellett a GDPR 35. Cikk (4) bekezdése szerinti, az adatvédelmi hatásvizsgálatok elvégzését előíró listát. (tovább…)
A francia adatvédelmi hatóság 2018. szeptember 24-én adta ki a blockchain technológiák és a GDPR kapcsolatáról szóló elemzését (Premiers éléments d’analyse de la CNIL). Az elemzés az adatvédelmi jog főbb institúciói mentén vizsgálja a gyakran hangoztatott technológia és a GDPR kapcsolatát a személyes adatok védelmét biztosító megoldások mentén. (tovább…)
Az Általános Adatvédelmi Rendelet alkalmazását megelőzően minden egyszerűbbnek tűnt, így az ügyvédi tevékenység adatvédelmi szempontú megítélése is. A Rendeletre való felkészüléssel kapcsolatosan a megbízók bizonyos hányada azzal fordult az ügyvédjéhez, hogy az Általános Adatvédelmi Rendelet 28. cikke szerinti adatfeldolgozói szerződést kíván kötni a jogi szolgáltatójával, bár a Rendelet alkalmazandóvá válása e viszonyrendszerben nem jelentett változást. Ennek oka az adatvédelmi szabályok téves értelmezése és a korábbi értelmezések, iránymutatások és az ügyvédi tevékenységre vonatkozó törvényi és szakmai követelmények ismeretének hiánya lehet. Felvetődik ezért a kérdés, hogy helyes-e és mikor indokolható-e ez a minősítés, illetőleg milyen kockázatokkal, adatvédelmi tisztességességi és ügyvédi etikai korlátokkal jár egy ügyvéd, ügyvédi iroda számára, hogy adatfeldolgozói szerződést kössön a megbízójával, illetőleg milyen korlátozásokról érdemes tudnia egy megbízónak, ha ilyen szerződést kíván kötni az ügyvédjével. (tovább…)
Az EU Bizottsága szeptember elején kiadott közleménye szerint az EU Bizottsága 2018. szeptember 5. napjával elindította a megfelelőségi határozatának elfogadásának eljárását. (tovább…)
Két, nagyon fontos döntést is hozott az Európai Unió Bírósága a nyár folyamán a közös adatkezeléssel kapcsolatban. Mindkét esetben a 95/46 EK Irányelv (európai adatvédelmi irányelv) szerint értelmezte a bíróság a közös adatkezelést, azonban elvi jelentősége a két döntésnek túlmutat ezen és várhatóan a két ítéletben kifejtett szempontok mentén fog alakulni a jogértelmezés az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alatti érában is. A döntések jelentőségét növeli, hogy várhatóan a magyar adatvédelmi hatóság, a NAIH is ezek mentén fogja – a ténykérdésként kezelt – közös adatkezelői minőséget értelmezni. (tovább…)
Nemcsak Magyarország nem tudott időben felkészülni a GDPR alkalmazandóvá válására. Franciaországban júniusban kihirdették és hatályba lépett a 2018. június 20-i 2018-493. számú törvény, a francia adatvédelmi jogszabály módosítása. A jogszabály mind a GDPR, mind pedig a bűnügyi személyes adatok szabad áramlásával kapcsolatos 680/2016 EU Irányelv átültetéséről rendelkezik.
A francia törvény – a magyar jogszabályhoz hasonlóan – elsősorban a GDPR nemzeti végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A francia adatvédelmi hatóság (CNIL) álláspontja szerint a nemzeti jogszabályok és a GDPR harmonizációja miatt várhatóan hat hónapon belül a francia adatvédelmi törvény novellája várható. Erre az elfogadott módosító törvény adott felhatalmazást a végrehajtó hatalom számára, hogy Parlamenti vita nélkül elvégezhesse (forrás).
(tovább…)
Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete az ügyvédi tevékenység adatkezeléseire is kiterjed. 2018. május 25-től egyes ügyvédi irodáknak adatvédelmi tisztviselőt szükséges kijelölniük, el kell készíteniük az adatkezelési tevékenységek nyilvántartását, illetőleg…
A 29. cikk szerinti Adatvédelmi Munkacsoport 2017. április 4-én kiadta az Adatvédelmi Hatásvizsgálatokkal és az adatkezelési tevékenység magas kockázatú voltának meghatározásával kapcsolatos iránymutatását.
Az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzése kulcsfontosságú azon adatkezelési tevékenységek esetében, amelyek magas kockázattal járnak. A Munkacsoport által kibocsátott iránymutatás a magas kockázatú adatkezelések azonosításához, illetőleg a hatásvizsgálat elvégzéséhez nyújtanak segítséget.
Az iránymutatás a GDPR szabályozásával kapcsolatos több fehér foltot igyekszik tartalommal megtölteni, azonban sajnos így sem tekinthető teljes körűnek, illetve az nem kötelező erejű. Bizonyos módszertani kérdéseket (pl. mikor, milyen esetekben kötelező elvégezni) maga a GDPR határoz meg, ugyanakkor sajnos több, explicit módon jelen nem lévő követelményt nem tisztáz sem a jogszabály, sem a munkacsoport iránymutatása. (tovább…)
Az általános adatvédelmi rendelet (2016/679/EK rendelet) meghatározza az adatfeldolgozási szerződések kötelező tartalmi elemeit. A Rendelet nem rögzíti külön fogalmat az adatfeldolgozó által végzett tevékenységekre, de ilyennek minősül különösen az adattárolás,…
Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletének (GDPR) egyik, minden adatkezelőt érintő újítása az adatvédelmi incidensek bejelentési kötelezettsége.
(tovább…)
Az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR (General Data Protection Regulation) a korábbi, hazai szabályozáshoz képest újdonságként tartalmazza a titkosítás alkalmazását a személyes adatok védelme érdekében. (tovább…)
Sokakat meglepett, hogy a magyar adatvédelmi hatóság javára döntött az Európai Unió Bírósága egy előzetes döntéshozatali ügyben egy Magyarországon ... VG.hu vélemény cikk: http://www.vg.hu/velemeny/egy-egesz-piacot-forgat-fel-az-unios-birosag-460420
Az adatvédelmi hatóság honlapján 2015. október 1. napjával számos online szolgáltatás vált elérhetővé, ideértve a következő ügyintézési lehetőségeket: - online beadvánnyal lehet fordulni a Hatósághoz; - adatvédelmi nyilvántartásba vételi kérelmet…
Az Európai Unió Bírósága 2015. október 1-jén határozatot hozott a C‑230/14. számú előzetes döntéshozatali ügyben. A döntés a Weltimmo SRO szlovák székhelyű társaság adatkezelési tevékenységével kapcsolatos, melyben az EU Bíróság…
A süti (cookie) kezelés jogszerűségének feltételeiről immár európai uniós irányelv rendelkezik, melynek hazai átültetésére 2011-ben sor került, mindazonáltal továbbra is sok a bizonytalanság a cookie szabály alkalmazásával kapcsolatosan, illetőleg az eltelt…
A 29.cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 01/2015 szám alatt véleményt fogadott el a drónok hasznosításával kapcsolatos adatkezelésről. Az ajánlás különlegességét adja, hogy a magyar adatvédelmi hatóság 2014. novemberében maga is ajánlást…
A C‑230/14. sz. ügy Weltimmo s.r.o. kontra Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előzetes döntéshozatali ügyben 2015. június 25. napján megszületett Cruz Villalón főtanácsnok véleménye, melynek előzményeivel elsőként 2012 augusztusában, illetőleg…
„Kedves Ismerőseim! Tegnapelőtt egy pendrive-ot találtam a forgalmas úton a betonon és ha véletlen valaki az ismerősét felismeri a képeken amiket feltöltöttem, az kérem jelezzen nálam, mert szeretném visszajuttatni. A…
A Kúria az ingatlandepo.com ügyében felfüggesztette a felülvizsgálati eljárást és 2014. április 22. napán kelt végzésével az EU Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali kérelemmel az európai adatvédelmi irányelv alkalmazandó jogra, illetőleg…
A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 2014. április 9. napján véleményt bocsátott ki a jogos érdek, mint adatkezelési jogalap alkalmazásáról. Az adatvédelmi irányelv 7. cikke arról rendelkezik, hogy személyes adatok…
Az Európai Bizottság 2010/87/EU számú határozata tartalmazza a személyes adatok harmadik országbeli adatfeldolgozók részére történő továbbítására vonatkozó általános szerződési feltételeket, amelynek megkötése az EU-ban letelepedett adatkezelő és harmadik országban található…
A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 2014. március 25-én az adatsértési értesítésről fogadott el véleményt. Az elfogadott vélemény az ePrivacy Irányelv (2002/58/EK) 2009-es módosításához kötődik (2009/136/EK), ami az elektronikus hírközlési…
Az Európai Unió Bírósága 2014. április 8. napján C-293/12. és C-594/12. számú, Digital Rights Ireland, valamint Seitlinger és társai egyesített ügyekben hozott ítéletében érvénytelennek nyilvánította az adatmegőrzési irányelvet (2006/24/EK európai…
Az Európai Unió Bírósága a tegnapi napon meghozott ítéletében (C‑288/12. sz. ügy) megerősítette, Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy idő előtt megszüntette Jóri András adatvédelmi biztos megbízatását. Jóri Andrást 2008.…