Az interneten közzétett magánkörözésekről

„Kedves Ismerőseim! Tegnapelőtt egy pendrive-ot találtam a forgalmas úton a betonon és ha véletlen valaki az ismerősét felismeri a képeken amiket feltöltöttem, az kérem jelezzen nálam, mert szeretném visszajuttatni. A tulajdonosnak bizonyosan pótolhatatlanok az elhagyott családi képei, ezért segítsünk! Osztani ér!”

Facebook-felhasználók ilyen és hasonló üzenetekkel, magánkörözések közzétételével szívesen játszanak önjelölt magánnyomozót. Elveszett tárgyakat és személyeket köröznek, illetőleg más felhasználókat is a tartalom megosztására hívnak fel. Bár a hasonló közzétételekre, megosztásokra feltehetően segítő szándékkal kerül sor, mégis az a mondás találó erre, hogy „A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve”.

A fenti cselekmények jogi hátteret a Polgári Törvénykönyv nyújtja, ami általánosan védelemben részesíti a személyiségi jogokat. A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése, illetőleg a képmáshoz való jog megsértése is. (vö. Ptk 2:43. §) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.

Képfelvételek, személyes adatok engedély nélküli nyilvánosságra hozatala jogellenes tevékenység, mivel az a személyiségi jogok megsértését valósítja meg. Egy adathordozó (pendrive, fényképezőgép, telefon) megtalálása, legyen szó bármilyen értékes tárgyról, még senkit sem jogosít fel arra, hogy az azon található adatokat és fényképeket önkényesen nyilvánosságra hozza, illetve magánúton körözést végezzen ezekkel. A képeket feltöltő, magánnyomozónak szegődő Facebook felhasználók, ideértve a képeket megosztó személyeket is, a képen szereplő személyek személyiségi jogainak megsértését követik el, mivel nem rendelkeznek hozzájárulással a nyilvánosságra hozatalához. Tárgy és személykörözésre ugyanis jogszabályok alapján csak hatóságok jogosultak (vö. a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvényt), magánszemélyek ilyen tevékenységet nem jogosultak végezni. A körözésre vonatkozó jogszabályok szerint körözésre csak bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság döntése alapján kerülhet sor. Annak nincs akadálya, hogy hatóságok által közzétett adatok megosztásra kerüljenek. Mindazonáltal egy magánszemély nem mérlegelhet, hogy nyilvánosságra hozza-e egy magánszemély felvételeit vagy képmását, ha nincs jogszabályi engedélye erre.

Mit kockáztatatnak az önjelölt magánnyomozók, akik saját szakállukra végeznek körözést? A személyiségi jogok megsértésének szankcióit a jogsértés megállapítása mellett többek között elégtétel adása, kártérítés és sérelemdíj megtérítése jelentheti, ideértve a perköltség megtérítésének kötelezettségét is. Számolni lehet továbbá a büntetőjogi következményekkel, mivel a közzététel bűncselekményt, így zaklatást vagy akár rágalmazást is megvalósíthat.

Másrészről privát úton körözött személyek képmásának, vagy talált adathordozókon fellelhető képfelvételek, mint személyes adatok nyilvánosságra hozatala a személyiségi jogok megsértése mellett adatvédelmi jogsértést is megvalósít, melyre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény irányadó (Infotv). Az Infotv-t nem kell alkalmazni természetes személynek a kizárólag saját személyes céljait szolgáló adatkezeléseire (ún. „háztartási adatkezelési kivétel” az Infotv. 2 § (4) bek. alapján). Amennyiben tehát valaki egy adathordozót talál, melyen harmadik személy(ek) képei és személyes adatai vannak, önmagában a találás tényénél fogva a találó még nem válik az Infotv. szerinti adatkezelővé. Mindazonáltal a talált adatokkal való visszaélés, felvételek engedély nélküli nyilvánosságra hozatala az állandó joggyakorlat szerint már olyan adatkezelési cselekmény, amely túlnyúlik a háztartási adatkezelés kivételén. Ennek megfelelően a személyes adatot nyilvánosságra hozó „önkéntes magánnyomozó” adatkezelővé válik és az Infotv. lesz irányadó az adatkezelési tevékenységére, ami a képek nyilvánosságra hozatalában valósult meg. Az ilyen adatkezeléshez az Infotv. valamely törvényes jogalapot kíván meg. A rendelkezésre álló jogalapok közül (az adatalany hozzájárulása, illetőleg jogszabályi engedély hiányában) a jogos érdeken alapuló adatkezelés feltételeinek teljesülését érdemes megvizsgálni. Az adatvédelmi irányelv itthon közvetlenül alkalmazandó 7. cikk f) pontja szerint ugyanis személyes adatok akkor kezelhetőek, ha az adatkezelés az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, feltéve, hogy ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintett érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai. Ez a jogalap az adatkezelést akkor teszi lehetővé, amennyiben az érdekmérlegelési teszt keretében végzett súlyozás alapján megállapítható, hogy az adatkezelő vagy az adatok címzettjének érdekei felülmúlják az adatalany érdekeit és szabadságait. Elveszett tárgy vagy adatok visszajuttatásának célja bizonyosan jogos érdeknek minősíthető, mivel a Polgári Törvénykönyv szerint (vö 5:55. § (1) bekezdés) a találó köteles minden a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni. Az elveszett dolog tulajdonosának szintén érdeke, hogy az „elveszett” dolgát visszakaphassa. Mindazonáltal kérdésként vetődik fel, hogy a dolog visszajuttatásának célja indokolhatja-e az eszközön található adatok, felvételek nyilvánosságra hozatalát, illetőleg a személyiségi jogok ezzel járó korlátozását?

A válasz egyértelműen NEM. A nyilvánosságra hozatal bizonyosan nem indokolható meg, mivel a képek közzététele aránytalanul súlyosan beavatkozik az adatalany magánszférájába, nem tartja tiszteletben a személyhez fűződő jogokat, illetőleg a képek közkézre kerülése potenciálisan félelmet, fájdalmat, stresszt okozhat az adatalany részére. Senki sem tudhatja ugyanis, hogy a közzététel milyen negatív hatással járhat az egyén magánszférájára. Mivel az önjelölt magánnyomozó önkényesen és saját maga dönt a nyilvánosságra hozatalról, lehetséges, hogy valakinek éppen az életet teszi ezzel tönkre. Másrészről szükségtelen is az ilyen nyilvánosságra hozatal, mivel pusztán a vakszerencsén múlik, hogy a képek útján megtalálják-e az elveszett tárgy tulajdonosát. Figyelembe véve, hogy az önjelölt magánnyomozó a körözéssel és a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatosan nem tudja igazolni a 7. cikk f) pontja szerinti feltételek teljesülését, az adathordozón található személyes adatok, képek közzétételével végzett magánnyomozás súlyosan sérti az adatvédelmi jogszabályokat, mivel megfelelő jogalap nélkül, az adatkezelési elveket megsértve kerül sor személyes adatok kezelésére. Mindamellett, hogy az önjelölt magánnyomozó adatkezelő számára a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megtilthatja az ilyen adatkezelést és adatvédelmi bírságot is kiszabhat, itt szükséges megemlíteni, hogy a jogellenes adatkezelésnek akár büntetőjogi következményei is lehetnek az önjelölt magánnyomozó számára. A Büntető Törvénykönyv 219. § (1) bekezdése szerint, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, az a személyes adattal visszaélés bűncselekményét követ el, ami alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Személy körözése esetén pedig nem tudható, hogy nem-e valamely hecckampány része-e a körözés, ami valakinek a személyiségi jogait, jó hírnevét sérti, valakinek a zaklatását valósítja meg, vagy éppen rágalmazó tartalmú üzenetet közvetít. (pl: “XY megrongálta a kocsimat. Itt a fényképe és elérhetősége, osszátok meg, tudja meg mindenki, hogy milyen aljas ember.”)

Ha személyt szükséges körözni, mert eltűnt, úgy közvetlenül a rendőrséghez javasolt fordulni. Fényképezőgép, pendrive vagy más adathordozó találása esetén pedig a következő eljárás követendő:
– ha azonosítható a jogosult, 8 napon belül vele lehet felvenni a kapcsolatot és visszaadni számára a dolgot; ha nem azonosítható a jogosult, úgy 8 napon belül a találás helye szerinti önkormányzathoz be kell fáradni és ott kell leadni a talált dolgot a jegyző részére;
– ha a tárgyat közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találták, úgy a jogosult azonosítása nélkül, rögtön az üzemeltető alkalmazottjának kell átadni a talált dolgot.

Az önjelölt magánnyomozók számára szintén megfontolandó, hogy a Büntető Törvénykönyv 378. § szerint jogtalan elsajátítás bűncselekményét követi el, aki a talált idegen dolgot nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át. A magánúton végzett körözés nem fogja kimenteni a büntetőjogi felelősség alól az önjelölt magánnyomozót.

A polgári jogi, adatvédelmi és büntetőjogi következmények elkerülése érdekében tehát nem szabad önjelölt módon, magán úton végzett körözés útján valamely magánszemélyt vagy egy elveszett tárgy jogosultját kutatni. A jogosult ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy örülni fog a képei, képmása közkézre kerülésének. Az önjelölt magánnyomozók és a körözést megosztó személyek ezzel azt kockáztatják, hogy a körözött személy nemhogy hálás nem lesz, hanem személyiségi jogainak megsértése miatt még feljelentést is tesz és perelni fog, melynek követekezményei hosszú, költséges, megalázó és embert próbáló jogi eljárások lehetnek az önkéntes magánnyomozók, illetőleg akár a tartalmat megosztók számára. Egyszerűen nem éri meg.