Az Európai Unió Bírósága a tegnapi napon meghozott ítéletében (C‑288/12. sz. ügy) megerősítette, Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy idő előtt megszüntette Jóri András adatvédelmi biztos megbízatását.

Jóri Andrást 2008. szeptember 29-én hat éves időtartamra választották adatvédelmi biztossá, megbízatása hat évre szólt. 2012. január 1. napjával lépett hatályba az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, ami átalakította az adatvédelem felügyeletének hazai rendszerét és egyben idő előtti távozásra kényszerítve az adatvédelmi biztost.

Az EU Bizottság 2012. január 17‑én felszólító levelet küldött Magyarország részére. Ebben a Bizottság többek között kifejtette, hogy Magyarország megsértette a 95/46 irányelv 28. cikkének (1) és (2) bekezdését, ami az adatvédelmi hatóságok függetlenségéről rendelkezik, mivel idő előtt megszüntette a biztos megbízatását. Magyarország vitatta a jogsértést, ezért a Bizottság keresetet nyújtott be.

Magyarország érvelése és az arra adott válaszok a következőképpen néztek ki:

– A kereset elfogadhatósága körében Magyarország arra hivatkozott, hogy a kötelezettségszegést nem lehet megállapítani, ugyanis az azt megállapító ítéletet nem lehetne végrehajtani a jelenlegi adatvédelmi hatóság függetlenségének ás az azt garantáló Alaptörvény a megsértése nélkül. A Bíróság ezzel összefüggésben a”nemo turpitudinem, suam allegans auditur” elvére hivatkozott, tehát az uniós jogból eredő kötelezettségek nem teljesítésének igazolása végett a tagállam nem hivatkozhat kifogásként nemzeti jogrendszerének rendelkezéseire, még az alkotmányos rendelkezésekre sem. A kereset nem okafogyott, mivel a korábbi adatvédelmi biztos megbízatásának időtartama az indokolással ellátott véleményben megállapított határidőig nem telt le.

– Magyarország érvelése szerint az irányelv 28. cikkében foglalt függetlenségi követelmény nem terjed ki a tagállamoknak a felügyelő hatóság formájára vagy e forma megváltoztatására vonatkozó döntésére, tehát a 28. cikk csak a hatóság funkcionális függetlenségét garantálja, melynek mind a volt, mind a jelenlegi hatóság megfelel. Az adatvédelem intézményi rendszerének megváltoztatása olyan objektív ok, amely igazolja a biztos megbízatásának idő előtti megszüntetését. A biztos egyébként is kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet az új intézményi modellel, és hogy egy ilyen kinevezést nem fogadna el. A Bíróság ezeket az érveket sem fogadta el. A bíróság szerint a függetlenség magában foglalja az e hatóság megbízatása időtartamának tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget. A megbízatás idő előtti megszüntetése vagy annak fenyegetése ellentétes a függetlenségi követelménnyel, mivel ez a hatóság politikai hatalomnak való megfeleléséhez vezethet. Ez vonatkozik azon esetekre is, mikor újraszervezés vagy modellváltás eredményeként kerül sor a megszüntetésre, mivel ezeket úgy kell megszervezni, hogy a függetlenségi követelmények tiszteletben tartása biztosított legyen. Az adatvédelmi biztos kétségtelenül nem mondott le, illetőleg megbízatása nem az adatvédelmi törvényben rögzített garanciális okok alapján szűnt meg. A jogsértést tehát meg kell állapítani.

– Végül Magyarország azt indítványozta, hogy a Bíróság korlátozza ítéletének időbeli hatályát, és rendelkezzen úgy, hogy a megállapított kötelezettségszegés nem érinti a Hatóság elnökének megbízatását. A Bíróság ítéleteit ex tunc hatállyal kell értelmezni. A Bíróság szerint a jogbiztonság követelménye ennek korlátozását nem teszik szükségessé, ezért a Bíróság nem látott módot az időbeli hatályának korlátozására.

Az ítélet következményei a következők:

Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett eleget a valamely irányelv átültetésére elfogadott intézkedései Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a Bíróság a Bizottság indítványa alapján már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.

Az ítélet által okozott jogsértő helyzet tehát gyakorlatilag csak azzal szüntethető meg, amennyiben Jóri Andrást a megbízatásának megszűnésekor hátralevő időtartamra visszahelyezik a tisztségébe vagy Jóri megbízatását a korábbi garanciális megszüntetési okoknak megfelelően, például Jóri erről történő lemondásával rendezik.