Politikai marketing és információs önrendelkezési jog – döntött az Alkotmánybíróság

Post published:2011/12/30
Post category:Belföld

Az Alkotmánybíróság 2011. december 28-i ülésén megállapította, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 45. §-a alkotmányellenes, ezért a vonatkozó törvényi szakaszt megsemmisítette. (600/B/2010. AB határozat)

A határozat indokolása szerint a támadott rendelkezés a választási kampány során a választópolgárok személyes adatainak a jelöltek, jelölő szervezetek általi kezelését anélkül teszi lehetővé, hogy az érintett jogosult lenne megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. Ez a szabályozás az információs önrendelkezési jognak olyan korlátozását eredményezi, amelyet alkotmányos érték védelme nem tesz szükségessé.

(tovább…)

2011 az európai és a magyar adatvédelem fejleményeinek tükrében – blog-összefoglaló

Post published:2011/12/29
Post category:Belföld Európa

Az év végének közeledtével, a tavalyi összefoglalónkhoz hasonlóan kísérletet teszünk a 2011-es év adatvédelmi fejleményeinek összegzésére, ami a posztok számából láthatóan is rendkívül mozgalmasra sikeredett. Részünkről igyekeztünk lefedni a jelentősebb fejleményeket, melyek a magyar jogrendszer (és adatvédelmi jog) átszabása, továbbá az európai adatvédelmi jog reformja miatt hatványozottan jelentkeztek.

(tovább…)

Az EU Bíróság ASNEF/FECEMD ítélete – döntés a jogos érdeken alapuló adatkezelésről

Post published:2011/11/27
Post category:Belföld Európa

Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatala során a C-468/10. és C-469/10. sz. egyesített ügyekben az európai adatvédelmi irányelv értelmezése szempontjából mérföldkőnek számító ítéletet hozott meg 2011. november 24. napján. A döntés a méltányossági (jogos érdeken alapuló) jogalapon történő adatkezelés feltételeinek értelmezését érinti, amelyen alapuló irányelvi rendelkezés közvetlen hatályát mondta ki most a Bíróság.

A 95/46 irányelv 7. cikke rögzíti azokat a jogalapokat, melyek alapján a személyes adatok kezelése megengedett. Ezen jogalapok egyike – a hozzájárulás és egyéb jogalapok mellett – az ún. méltányossági alapú adatkezelés, melyet a 7. cikk f) pontja engedélyez, amennyiben „az adatkezelés az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az irányelv 1.cikk (1) bekezdése értelmében védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében.”

A bírósági döntés pikantériáját az jelenti, hogy a magyar jog – az 1992. évi adatvédelmi törvény és az ezen alapuló következetes adatvédelmi biztosi gyakorlat – nem ismerte el a 7. cikk (f) pontja szerinti adatkezelési jogalapot. A döntés alapján tehát a jövőre nézve módosítani szükséges ezt az elutasító álláspontot.

(tovább…)