Politikai marketing és információs önrendelkezési jog – döntött az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság 2011. december 28-i ülésén megállapította, hogy a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 45. §-a alkotmányellenes, ezért a vonatkozó törvényi szakaszt megsemmisítette. (600/B/2010. AB határozat)

A határozat indokolása szerint a támadott rendelkezés a választási kampány során a választópolgárok személyes adatainak a jelöltek, jelölő szervezetek általi kezelését anélkül teszi lehetővé, hogy az érintett jogosult lenne megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. Ez a szabályozás az információs önrendelkezési jognak olyan korlátozását eredményezi, amelyet alkotmányos érték védelme nem tesz szükségessé.


A támadott törvényi rendelkezés a szavazás napja előtti 20. napot követően a jelölt, jelölő szervezet számára jogot biztosított a közszemlére tett névjegyzék másolatának, továbbá a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevének, valamint lakcímének kikérésére, azonban nem biztosítja a választópolgár számára a személyes adatai kezelése letiltásának a jogát.

Az információs önrendelkezési jognak a törvény 45. §-ában foglalt, kötelező adatkezelés elrendelése révén megvalósuló korlátozása az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem tekinthető szükségesnek a választási kampány keretében a véleménynyilvánítás szabadságához való jog védelme szempontjából. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a törvény 45. §-a azáltal, hogy a választási kampány során a választópolgárok személyes adatainak a jelöltek, jelölő szervezetek általi kezelését lehetővé teszi anélkül, hogy az érintett jogosult lenne megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását, az információs önrendelkezési jognak olyan korlátozását eredményezi, amelyet alkotmányos érték védelme nem tesz szükségessé, ezért alkotmányellenes.

Az alkotmánybírósági határozat közvetlen előzménye az adatvédelmi biztos választási kampánnyal összefüggő adatkezelésekről szóló 2010. január 21.-i ajánlása, melyben a biztos már korábban is kifogásolta, hogy a választási kampánycélú adatigénylés esetére nem jár ugyanaz a védelem a polgárok számára, mint amelyet a közvetlen üzletszerzést végző szervezetek tevékenységével szemben élvezhetnek. Az adatvédelmi biztos már ekkor felhívta a jogalkotót a jogszabály-módosításra, hogy az adatalanynak legyen lehetősége megtiltani, hogy a pártok a kapcsolatfelvétel céljából lakcímadatait megkaphassák.

Az alkotmánybírósági határozat teljes szövege elérhető itt.