Adatkezelő vagy adatfeldolgozó-e az ügyvéd

Az Általános Adatvédelmi Rendelet alkalmazását megelőzően minden egyszerűbbnek tűnt, így az ügyvédi tevékenység adatvédelmi szempontú megítélése is. A Rendeletre való felkészüléssel kapcsolatosan a megbízók bizonyos hányada azzal fordult az ügyvédjéhez, hogy az Általános Adatvédelmi Rendelet 28. cikke szerinti adatfeldolgozói szerződést kíván kötni a jogi szolgáltatójával, bár a Rendelet alkalmazandóvá válása e viszonyrendszerben nem jelentett változást. Ennek oka az adatvédelmi szabályok téves értelmezése és a korábbi értelmezések, iránymutatások és az ügyvédi tevékenységre vonatkozó törvényi és szakmai követelmények ismeretének hiánya lehet. Felvetődik ezért a kérdés, hogy helyes-e és mikor indokolható-e ez a minősítés, illetőleg milyen kockázatokkal, adatvédelmi tisztességességi és ügyvédi etikai korlátokkal jár egy ügyvéd, ügyvédi iroda számára, hogy adatfeldolgozói szerződést kössön a megbízójával, illetőleg milyen korlátozásokról érdemes tudnia egy megbízónak, ha ilyen szerződést kíván kötni az ügyvédjével. (tovább…)

Continue ReadingAdatkezelő vagy adatfeldolgozó-e az ügyvéd

Fontos döntések a közös adatkezelésről

Két, nagyon fontos döntést is hozott az Európai Unió Bírósága a nyár folyamán a közös adatkezeléssel kapcsolatban. Mindkét esetben a 95/46 EK Irányelv (európai adatvédelmi irányelv) szerint értelmezte a bíróság a közös adatkezelést, azonban elvi jelentősége a két döntésnek túlmutat ezen és várhatóan a két ítéletben kifejtett szempontok mentén fog alakulni a jogértelmezés az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alatti érában is. A döntések jelentőségét növeli, hogy várhatóan a magyar adatvédelmi hatóság, a NAIH is ezek mentén fogja – a ténykérdésként kezelt – közös adatkezelői minőséget értelmezni. (tovább…)

Continue ReadingFontos döntések a közös adatkezelésről

Innen indultunk

Tévedtünk :-/