A 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoport 2011. április 4. napján fogadta el a „Smart metering”, azaz Okos mérésről szóló 12/2011. számú állásfoglalását.

Az „okos mérés” az energiaszektoron belül intelligens fogyasztásmérők alkalmazására utal, melyeket villamos-, gáz- és vízfogyasztás mérésére alkalmaznak és a hagyományos mérőkhöz képest figyelik a pillanatnyi fogyasztást, a teljes fogyasztás alakulását, továbbá ezáltal beazonosíthatóvá teszik az okos mérőkészüléket, illetőleg ezen keresztül az adatalany fogyasztót is, ami az okos mérők üzemeltetése vonatkozásában adatvédelmi követelmények kötelező alkalmazását vonja maga után. Az okos mérés a jövő mérési módszere, ami amellett, hogy az elfogyasztott energia mérésére illetőleg a mért értékek távleolvasására szolgál, lehetővé teszi azt, hogy az adatok szállítóhoz történő eljuttatásával az üzemeltetés, a beruházások, az energiatermelés optimalizálása magasabb hatékonyságon történjen. Így lehetővé teszi a fogyasztó részére az önszabályozást, a fogyasztás optimalizálását, szükség esetén annak átcsoportosítását kedvezőbb időszakokra.

Az okos mérés közösségi jogi alapja az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK számú irányelv, ami olyan mérőrendszert irányoz elő, amely alkalmas transzparens módon támogatni a fogyasztókat az energiatakarékosságban és amelyek előirányozzák az energiafelhasználás végfelhasználói hatékonyságának növelését.

Magyarországon az okos mérés jelenleg még nem realitás, ugyanis azt a tervek szerint csak 2014-től kezdik bevezetni. A szabályozás előkészületi munkálatai a Magyar Energiahivatal részéről jelenleg is folyamatban vannak. Tervek szerint 2020-ra az Európában alkalmazott intelligens fogyasztásmérők a fogyasztók 80%-át fedné le.

Az okos méréssel kapcsolatos adatvédelmi kérdések amiatt jelentkeznek, mert ezen intelligens mérőeszközök személyes adatok tárolására, továbbítására és elemzésére, illetőleg profilozásra alkalmasak, melyek ezáltal a magánéletbe történő illetéktelen beavatkozás veszélyét hordozzák magukba, a mérőt ugyanis nem csupán mérésre, hanem használati szokások megfigyelésére is használják. A mérő használatának kétségtelen előnyei mellett – mint az alacsonyabb tarifa / illetve fogyasztási időszakok kihasználása, illetve ipari oldalról a tárolási költségek csökkentése – szükséges a magánélet védelmének garanciáit is megteremteni. Ajánlását az adatvédelmi munkacsoport emiatt bocsájtotta ki.

Az okos mérés során különösen olyan személyes adatokat kezelhetnek, mint

• a mérő egyedi azonosítója, illetőleg ennek hiányában is annak egyedi energiahasználati diagramja;
• a mérő konfigurációjához tartozó metaadatok;
• a továbbított üzenet lírása, mint mérési eredmény vagy éppen tiltott beavatkozás jelzése;
• dátum és időbélyeg;
• az üzenet tartalma, ami lehet mérési eredmény, veszélyjelzés, hálózati üzenetek és használati diagram

A fenti adatok mérő egyedi azonosítójával történő kombinálása lehetővé teszi a fogyasztó energiahasználati profiljának megalkotását, melyet a fogyasztó adatalanyt érintő döntések meghozatalához használhatnak fel, ami nem feltétlenül kötődik kizárólag a számlázáshoz.

Az európai adatvédelmi irányelv az adatkezelőre terheli az adatkezeléssel kapcsolatos kötelezettségeket, ezért lényeges az adatkezelő azonosítása az okos mérő alkalmazása szempontjából. Ide tartozhatnak különösen a közüzemi szolgáltatók, hálózati engedélyesek, szabályozó és más kormányzati hatóságok, szolgáltatók. Ezen a személyek kapcsolata bonyolult lehet és attól függnek, hogy egy adott tagállam az okos mérés milyen jellegű szabályozási modelljét valósította meg.

Az okos mérések eredményének felhasználása akkor lehetséges, amennyiben annak irányelv szerinti jogalapja biztosított. A munkacsoport ebből a szempontból öt potenciális jogalapot tudott azonosítani, melyek eltérő szituációkban lehetnek irányadóak:

• önkéntes hozzájárulás: az okos mérés többlet-szolgáltatás nyújtását teszi lehetővé a fogyasztó részére, így különösen energia-használati tanácsadást, melyet harmadik személy (szolgáltató) hozzájárulás alapján nyújthat.
• szerződésen alapul a számlázás céljából történő adatkezelés. Itt azonban lényeges, hogy ez a célhoz szükséges leolvasásra korlátozódjon, ugyanis egyéb esetben további jogalapra is támaszkodni szükséges a vonatkozó adatkezelés legitimálása érdekében.;
• közérdek illetve hatósági jogkör gyakorlása: egyes országokban a hálózati engedélyes rendelkezhet ilyen felhatalmazással;
• jogi kötelezettség teljesítése: ezt egyes tagállami jogszabályok a mérő telepítésével kapcsolatosan szintén a hálózati engedélyesre telepíthetik, hogy ezzel összefüggésben adatot vegyenek fel;
• jogi érdek: az adatkezelő vagy más személy jogos érdeke alapján szükséges lehet az adatkezelés, feltéve, hogy ez az adatalany jogait és szabadságait nem sérti szükségtelenül és aránytalanul (irányelv 7. cikk (f)). Az adatvédelmi munkacsoport ebből a szempontból kiemelte, hogy az energiaszállítás és fogyasztás társadalmilag kívánatos hatékonysága – a munkacsoport álláspontja és mérlegelése szerint – nem múlja fölül az adatalany jogosultságait alapjogai védelmére, ennél fogva ezen joglap nem alkalmazható az adatkezelés valamennyi fázisára nézve. Ebből a szempontból különös jelentősége van a magánéletbarát technológiai megoldások (PET) alkalmazásának, illetőleg annak, hogy részletes profilt e cél érdekében szükségtelenül és aránytalanul nem alakítanak ki az egyes fogyasztókról. Egyes tagállamokban ennek megfelelően létezik és kívánatos is lehet az a megoldás, hogy a fogyasztó részére tiltakozási jogot biztosítanak az okos mérő felszerelésével szemben.

Az adatvédelmi munkacsoport álláspontja szerint az okos mérők esetében különös figyelmet szükséges szentelni a beépített adatvédelem (privacy by design) elvének, ami a kezelt adatok körének előzetes megtervezését és az adatminimalizálást követeli meg. Az okos mérők esetén ez azt jelenti, hogy korlátozni szükséges a leolvasott adatok körét és azok gyakoriságát is. Ezt meghaladóan biztosítani szükséges a kezelt személyes adatok biztonságát, az adatalanyok információs jogait, ami a személyes adatokhoz adott hozzájárulás érvényességének szintén feltétele.

A munkacsoport állásfoglalása elérhető a következő link alatt:

http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/docs/wpdocs/2011/wp183_en.pdf